Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Megváltoztak volna a parkhasználati szokások?

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Ingatlanfejlesztő zrt vezérigazgatója szerint megváltoztak a parkhasználati szokások, ez indokolja az infokommunikációs eszközök széleskörű alkalmazását a parkban. A bökkenő, hogy a vezérigazgató szavait sem a hazai, sem a nemzetközi tapasztalatok, sem a tanulmányok nem támasztják alá.

A fenti mondatokat a vezérigazgató az MTI szerint a Portfolio Property Investment Forum 2018 című konferenciáján tartott előadásában mondta. A Városliget zrt, amely már nem is igen rejti véka alá, hogy épületekre és intézményekre alapuló turisztikai központot fejleszt a Városliget 200 éves parkja helyén, külön munkacsoportot foglalkoztat a modern infokommunikációs megoldások parkba integrálására. Az alprojektnek neve is van: Okos (SMART) Liget. Hogy az ún. okos fejlesztéseknek van-e helyük, szerepük egy közparkban, az lehetett volna szakmai vita kérdése, de ilyet az ingatlanfejlesztő a kérdésről sosem rendezett. Az viszont tény, hogy az Okos Liget fejlesztéseit nem a parkhasználók valós igényei generálták.

Blöff a megváltozott parkhasználatra hivatkozni

A Városligetbe látogatók parkhasználati szokásairól és értékpreferenciáikról az eddigi legátfogóbb felmérést a Corvinus Egyetem Kert-és tájépítészeti tanszéke végezte 2014-ben. A felmérést maga a Liget projekt miniszteri biztosa, Baán László rendelte meg. A vizsgálatban 34 000 ember parkhasználati szokásait térképezték fel, az eredmény pedig az lett, hogy a budapestiek elsöprő többsége a Városliget által nyújtott passzív rekreációs lehetőségek miatt jön a parkba. A látogatók 60%-a sétál, 10%-a letelepszik egy padra vagy a fűbe, további 8-8% gyereket vagy kutyát sétáltat, illetve napozik. Őket követik a sportolók 4%-kal, főleg futnak vagy bicikliznek, esetleg valamilyen labdajátékot űznek.

 

Az értékpreferencia-vizsgálat megerősítette a fenti állításokat, eszerint ugyanis a parkba látogatók több mint 70%-a a csendet, nyugalmat, jó levegőt, a természetes környezetet és az idős fák meglétét jelölte meg a park legfőbb értékeként, míg a múzeumokat csak 29%.

A nemzetközi példa sem igazolja a vezérigazgatót

Teljesen hasonló eredményre jutott a New York-i Central Park látogatóinak szokásait vizsgáló tanulmány is. Eszerint "a parkhasználók 90(!)%-a a passzív rekreációs lehetőségekért keresi fel a területet, a sétálást, pihenést, relaxációt részesíti előnyben. A Central Parkot használók jelentős százaléka egyértelműen meg tudja fogalmazni, hogy sétálás és pihenés céljából jár a parkba, mintsem attrakciót vagy múzeumot látogatni." (Zelenák Fruzsina: Nemzetközi kitekintés a parkhasználati szokásokról. In: Történeti értékű városi közparkjaink - konferencia tanulmánykötet, 2014)


Gyorgyevics azon állítását tehát, hogy a parkhasználati szokások megváltoztak, semmilyen tanulmány, felmérés, de a napi tapasztalat sem támasztja alá. A budapestiek még a keresztbe-kasul feltúrt Ligetbe is elsősorban sétálni, napozni, levegőzni járnak. A SMART fejlesztésekre nem a napi ligethasználók valós szükséglete a magyarázat, sokkal inkább a Ligetben eladható turisztikai terméket látó ingatlanfejlesztő cég azon törekvése, hogy a közparkban minél több fizetős szolgáltatás legyen jelen.

Terveik szerint wifi lefedettség lesz az egész parkban, számos okos pad, ahol mobilt lehet pl. feltölteni, valamint mobil applikációk, amelyekkel parkolójegyet, belépőt lehet váltani, vagy sportpályát foglalni. Bevezetnek majd egy ún. Liget klubtagsági kártyát is, amellyel öltözőket, zuhanyzókat lehet pl. igénybe venni, illetve a vásárlások vagy fogyasztás után kedvezményeket lehet majd kapni bizonyos intézményekben, vagy egyéb fizetős szolgáltatások igénybevételekor.

Ezek a megoldások persze kiválóak pl. egy plázában, de kérdés, hogyan egyeztethetők össze a városi közparkok mindenkinek egyenlő hozzáférést biztosító alapfilozófiájával. Félő, hogy sehogy, ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy a 200 éves fővárosi közpark egy elsősorban fizetős szolgáltatásokat nyújtó, turisztikai központtá alakul át.

 

Városliget intézményei