A leharcolt kutyapark, avagy hová vezet a zöldfelületek túlterhelése? - 1.rész

Szakmai evidenciának számított a Városliget zrt felbukkanásáig, hogy a Liget vészesen túlterhelt, a túl intenzíven használt zöldfelületeken pedig még a rendszeres fenntartási munkálatok mellett sem biztosítható a terület regenerálódása. A Liget projekt keretében megvalósuló "parkfejlesztés" első eredményei már látszanak. Írásunk első részében a kutyaparkot, második részében a rendezvénydömpinget vesszük górcső alá.

A 2018 késő tavaszán átadott kutyás élménypark (valójában egy kb 5000 nm-es kutyafuttató) kicsiben leképezi mindazt, ami a Városligetre a jövőben vár. A területet kezelő cég illetékesei büszkén nyilatkozták, hogy a kutyafuttatót megnyitása óta több mint 250 000 négylábú - meg nyilván minimum ugyanennyi, a póráz másik végén tartózkodó kétlábú - kereste fel, ez tehát fantasztikus siker. Csakhogy egy városi zöldterület esetében az intenzív túlhasználat épp hogy tovább pusztítja azt a területet, amit a projekt illetékesei fejleszteni szerettek volna. Az eredmény az önmaga farkába harapó kígyó: egyre magasabb fenntartási költségek ellenére eltűnő zöldfelület, pusztuló park.

 

Kutyafuttató 2019 március-a gyep már csak emlék

 

Először is le kell szögezni, a kutyafuttatót  - ahogy az egész Liget projektet - a valódi parkhasználók közül senki nem kérte, így az nem egy valós, meglévő igényt elégített ki, hanem egy népszerűnek gondolt, könnyen eladható, és jól kommunikálható eleme lett a fővárosiak által döntően elutasított Liget projektnek.  Egy önmagát civil szervezetként definiáló, valójában üzleti alapon működő lobbiszervezet települt rá a városligeti kutyásokra, és fogalmazta meg az általa jónak tartott kutyázási feltételeket, a Ligetet valóban használó kutyások helyett. Így került a tervekbe két kutyafuttató, amelyek közül a Hermina út mellett található tavaly elkészült.

Az agility elemekkel, kutyapancsolóval, új utcabútorokkal felszerelt futtató nagyon hamar népszerű lett, jellemző módon azonban nem a ligeti kutyások (ők továbbra is a Királydomb környékét használják), hanem a távolabbról érkezők körében. Itt mindjárt fel kell tennünk egy kérdést: vajon a budapesti kutyafuttatóínséget biztosan a 200 éves közpark területén kellett-e enyhíteni, azaz dolga-e a Ligetnek távoli kerületek kutyáit is szolgálni?  A Budapest távoli részeiből, esetenként vidékről érkező nagyszámú kutyás aztán további problémákat generált, amelyekre úgy tűnik a Városligetet üzemeltető cég egyáltalán nincs felkészülve.

Ennyi volt a lágyszárú évelőknek

 

Az már a kivitelezés megkezdésekor sem volt érthető, miért ültetnek a futtattóba lágyszárú évelő növényeket, a kutyák által kedvelt kis dombra viszont szúrós-tüskés talajtakaró cserjét, és miért terítenek méreg drága gyepszőnyeget a rohangáló kutyák alá? (hacsak azért nem, hogy a marketingfotózáson jól mutasson.)

Sok új telepítésű fa kiszáradt

 

A futtató gyakorlatilag két hónap alatt leamortizálódott, a gyepszőnyeg eltűnt, az évelőkből száraz kórók lettek, a talajtakaró cserjék kopasz tüskés szárai pedig lándzsaként meredeztek a viháncoló blökik lábai alatt. Az új telepítésű fák több mint 50%-a kipusztult, de a régiek sem viselik jól a nagy mennyiségű kutyavizeletet. Az újonnan kialakított, homokkal felszórt területen a talaj nem tudott tömörödni, így a futtatót nyári estéken vastag porfelleg vette körül. Ráadásul a messziről érkező kutyák jó részét autóval hozzák a gazdik az autómentesnek ígért parkba, tovább súlyosbítva a Városliget környékét jellemző parkolási káoszt.

Ez a hajdan szép zöld dombocska, balesetveszélyes, elszáradt növényekkel

 

idén tavasszal a zrt illetékesei bejelentették, felújítják  a még nem egészen egy éve üzemelő kutyafuttatót. Ezúttal már fűmagot vetnek a drága gyepszőnyeg helyett, állítólag még több ásásra szolgáló hely lesz a kutyáknak, és remélhetőleg a tüskés talajtakarókat is eltüntetik a területről.

Valójában gyászosan fest a tarra gyalult terület

 

Minden igyekezet ellenére azonban az prognosztizálható, hogy ilyen túlhasználat mellett a ligeti kutyafuttató nem üzemeltethető. A homokot egészségügyi okokból gyakorlatilag kéthetente cserélni kéne, a gyepfelület fenntartása reménytelen, a fákat nem védi semmi a lábukat emelgető kutyusoktól. Kérdés, egy fenntarthatatlan, folyamatosan költséges felújításra szoruló terület vajon tényleg sikertörténetként könyvelhető-e el egy városi park vonatkozásában? Vagy inkább a költséghatékonyan fenntartható, felesleges funkcióktól megtisztított, a budapestiek kikapcsolódását szolgáló városi park létrehozására kéne törekedniük az illetékeseknek?

1-5 fotó: majkó zsuzsanna, 6.fotó: Ligetvédők facebook