Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Köszöntjük a Városliget weboldalán

260 év után elveszik a fővárostól a Ligetet

Az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat értelmében a Városliget vagyonkezelői jogát  - térítés nélkül - egy állami ingatlanfejlesztő zrt veszi át. A törvény arról is rendelkezik, hogy a mindenkor hatályos fővárosi városrendezési koncepciót és szabályozási kerettervet nem kell figyelembe venni.

A törvényjavaslat szerint a városligeti területen kereskedelmi, kulturális, oktatási és hitéleti funkciójú építmények helyezhetők el. A fővárosi önkormányzat a területre 2014. június 30-ig külön építési szabályzatot alkot. A 3. bekezdés szerint a területre " városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, а fővárosi településszerkezeti tervet, а fővárosi szabályozási kerettervet és а budapesti városrendezési és építési keretszabályzatot, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát, és а mindenkorhatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni." Szintén figyelmen kívül hagyható a zöldterületekre vonatkozó építési követelmények.

Háttér:

A Városliget mai területe, akkor még korántsem liget, csak zsombékos, mocsaras lapály a tatárjárás után, IV. Béla adományaként került a domonkosrendi apácák birtokába. Bár a terület nem képviselt különösebb értéket, a szélén legeltetésre alkalmas földek húzódtak, így azt az újbecsi, cinkotai és egyéb környéki településen élő marhatartók legeltetésre bérbe vehették. A török hódoltság után a lassan éledő Pest kezdett terjeszkedni, a pesti marhatartók is szívesen hajtották állataikat az Ökördűlő területére. Pest városa végül 1752-ben nyerte meg a terület tulajdonjogáért indított pert az apácák ellen.

A 260 év során a város többször kényszerült együttműködésre hol a magántőkével, hol az állammal. 1794-ben, források híján, szabályos ppp szerződést kötöttek Batthyány hercegprímással, aki a terület fejlesztése fejében hasznosításra 24 évre bérbe vehette a ligetet, de szigorúan csak a város tulajdonjogának fenntartásával. Legközelebb az 1810-es években a császári helytartó, József nádor nyúlt át a város felett a Szépítő Bizottmány megalakításával. Meglepő, de a felvilágosult abszolutizmus  messzemenőkig figyelembe vette a városlakó polgárok érdekeit és igényeit. A Ligetből városi parkot alakítottak ki, melynél kikötés volt, hogy "minden osztály számára" szép és kellemes kiránduló és pihenőhely legyen.

A bizottmány megszűnése után felgyorsult az a folyamat, mely a Városligetet igazi népparkká alakította. A főváros, felismerve a terület jelentőségét felkarolta illetve kezdeményezte a városlakók szempontjából fontos fejlesztéseket. Hatalmas területet juttatott az Állatkertnek, artézi kút fúrását finanszírozta, városi nyaralóházat tartott fenn, artézi fürdőt épített, városi vendéglőt üzemeltetett, kertészeti és infrastrukturális beruházásokat hajtott végre.

A két nagy kiállítás alatt vitézül küzdött a zöldfelületek megtartásáért, így sikerült elérni, hogy az 1896-os kiállítás építményeiből csak néhány maradt meg, a többit el kellett bontani és a zöldterületet maradéktalanul helyre kellett állítani.

A főváros jogai utoljára az 1950-es években csorbultak, amikor a Felvonulási tér kialakítása és a Sztálin szobor felállítása miatt egy sávot a zöldfelületből kihasítottak és ami az útba esett, azt lerombolták. Ez érintette az Állatkert területét, a Regnum marianum templomot és a Városligeti színkört.

A Liget rehabilitációjának legfontosabb és egyben utolsó állomása volt a BNV teljesen táj-és funkcióidegen épületeinek 1972-es elköltöztetése. Azóta viszonylagos béke volt a 200 éves platánok alatt, nem épült gyógyszálló, Nemzeti Színház, sportuszoda, úttörőpalota és Forma 1-es pálya sem, holott ezekre mind létezett terv. Vagy az állam vagy a főváros bölcs belátása okán a Liget maradt pihenőpark. Mostani tudásunk szerint 2014. január 31-ig.

A törvényjavaslat szövege

 

Városliget intézményei