Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Köszöntjük a Városliget weboldalán

Közös örökségünkre figyelmeztettek a Ligetvédők

A közpark kezelője helyett a Ligetvédők helyeztek el közös kulturális örökségünkre emlékeztető táblákat január 20-án, szombaton a Városligetben.

Két táblát is avattak szombaton a Ligetvédő mozgalom tagjai a Városligetben. Egyet a Liget legrégebbi kerttörténeti emlékénél, a rondónál, egyet pedig a valamikori Petőfi Csarnok melletti Időkapszulánál.

A rondó Nebbien Heinrich eredeti tervein egy fákkal két sorban körbeültetett, 80 méter sugarú, kör alakú tisztás volt. Az 1830-as években már bizonyosan létezett, bár karakterét az elmúlt, majd 200 év alatt többször megváltoztatták. A tájképi kerttől kissé idegen stílusú, szabályos kör alakú térség eredeti funkciója klasszikus korzó volt. A középen kialakított gyepes kör körül koncentrikus körökben megépített utakon lehetett sétálni, illetve lovagolni. A kör szélén 9 darab, cserjével körbeültetett beharapásban padokat helyeztek el, melyről a szemlélődők figyelhették a korzózókat.

A XIX. század utolsó harmadában a Városligetben is megszaporodtak a tájképi kerttől idegen, reprezentatív stílusú virágágyi kiültetések. 1883-ban a rondót is átalakították, egymásra merőleges, két pár sétánnyal a gyepes teret áttörték, a gyepfelület helyett pedig szabályos virágágyásokat alakítottak ki. A rondó közepére szökőkút került.

Az 1910-es évek elejére az eredeti rondót alkotó fák kipusztultak, vagy elöregedtek, ezért azokat 1916-ig folyamatosan lecserélték, majd az 1920-as években az eddigi két sor fa közé Rade Károly, akkori főkertész tervei alapján egy újabb sort telepítettek.

1951-ben a Felvonulási tér kialakításakor a Dózsa György út kiszélesítése miatt a rondót félbevágták.

A rondót alkotó fák ma körülbelül 100 évesek. A Garten Stúdió az eredeti Nebbien-féle terv helyreállítását tervezi, tehát megmarad a két fasor - kívül terebélyes platánokkal - , ugyanakkor a központi, jelenleg virágágyas elem helyére ismét gyepfelületet terveznek.

A napokban felröppent híresztelések és aggodalmak ellenére az Ötvenhatos emlékmű nem kerül hátrébb, a rondó felé, az eredeti helyén marad.

Ugyanakkor továbbra is kérdés, hogy a rondó szélén álló, tavaly nyáron átültetésre előkészített platánoknak mi lesz a sorsuk. Új helyük egyelőre nincs kijelölve, az átültetés sikere pedig erősen kétséges. Az új múzeumépület építési területét a rondó és a mellette húzódó ún. platánliget területén jelölték ki. Az új közművezetékek nyomvonala, a munkagépek mozgása, az építőanyag deponálása, a mélyépítés mind veszélyforrást jelentenek a páratlan dendrológiai értékű faegyedekre.

A másik táblát a hajdani Petőfi Csarnok mellett helyezték el a Ligetvédők, ott ahol a múlt évig az Időkapszulát jelölő harangláb állt. Ennek történetéről itt írtam korábban. A világszabadalomnak számító alumíniumharangot már elszállították a Ligetből az alkotók örökösei Kincsesbányára, az Időkapszula jelenleg még gazdátlanul a földben nyugszik. Sorsa még nem tisztázott. Helyére az új Nemzeti Galéria hatalmas épülettömbjét tervezik.

Városliget intézményei