Köszöntjük a Városliget weboldalán

Holdbéli táj lett a rondó környéke

Nem csak a Ligetbe járó városlakók, de tájépítészek, kertészek, sőt maga Erik van Egeraat holland sztárépítész is többször igyekezett elmagyarázni, miért szerencsétlen dolog egy közparkba építkezni. Aki eddig nem értette, most jó, ha szétnéz az Ötvenhatosok tere mögött.

Egy parkban, ahol beállt, idős növényzet található, gyakorlatilag képtelenség súlyos károkozás nélkül épületeket felhúzni. Nem csak az effektív, az épület kontúrjának útban lévő fákat érintik ugyanis a kivitelezési munkálatok. Egy új épülethez szükség van csatorna és vízvezeték kiépítésre, gáz vagy távhővezetékekre, távközlési kábelekre, elektromos hálózatra. További károk keletkeznek a növényzetben a bontási törmelék és az építőanyag deponálása,  valamint a munkagépek közlekedése közben.

Előkészítés nélküli koros fenyőt szednek ki eredeti helyéről

 


Akik eddig a látványtervek alapján ítéltek, azoknak el kéne gondokodni, a teljesen letarolt, holdbéli táj ugyan mikor, hány év múlva lesz képes azt az ősfás környezetet nyújtani a felhúzandó épületeknek, amiket a szorgos grafikusok keze nyomán könnyűszerrel varázsoltak a látványtervekre a megrendelők.

A városligeti fakivágások és ún. faátültetések előzményeként érdemes feleleveníteni azt a tényt, hogy 2016 márciusáig átültetésekről a területen egyáltalán nem volt szó. Baán László és a Városliget zrt úgy gondolta, hogy az építési helyeken lévő növényzetet - függetlenül a fák darabszámától, korától, dendrológiai értékétől, egyszerűen tarra vágják, és kezdődhet a kivitelezés.

Tiltakozás 2016 tavaszán a Liget beépítése ellen

 

A Kertemnek helyet adó Hungexpo területen fel is vonultak 2016 tavaszán a favágók, a pusztítást a fővárosiak több ezres tüntetéssorozata akadályozta meg végül. A Városliget zrt ekkor váltott stratégiát: bejelentették, hogy egészséges fákat nem fognak kivágni, azokat - függetlenül a tetemes költségtől - egyenként átültetik. Ugyanakkor azóta minden fórumon azt kommunikálják, hogy az új épületek kizárólag burkolt területre kerülnek, a Liget növényzetét nem érintik.

A napokban, a leendő Néprajzi Múzeum környezetében most mindenki meggyőződhet a kommunikációs offenzíva valóságtartalmáról. Éppen azon a helyen, a rondónál, ahol az első ligeti mutatványosok kétfejű disznóval, beszélő krokodillal és fejszámoló szamárral szórakoztatták a reformkori Pest lakosságának naívabb felét, új mutatványos illúzióknak lehetnek tanúi azok, akik kilátogatnak a területre.

120 éves platán repülőútra előkészítve

 

Előbb a rondóból 4 db kb 120 éves fát röptettek daruval új helyre, majd a héten folytatták az átültetéseket, most már a Műcsarnok mögötti területen, a homokóránál. Itt többek között koros fenyőket sétáltattak keresztbe-kasul a volt Felvonulási téren. Ezeket a fákat előkészítő növényápolási munkák nélkül szedték ki a földből, és vitték új helyükre, ad hoc megásott gödrökbe. Hogy a jelenleg lekerített építési területen ki és hogyan fogja utógondozni a növényeket, arról semmilyen tájékoztatást nem adott a területet kezelő cég.

Koros fenyő sétál az Ötvenhatosok terén

Szakemberek - pl. Bardóczi Sándor tájépítész -  szerint, az átültetés sikere több mint kétséges. Természetesen az ingatlanfejlesztőnek nincs mitől tartania. A hatalmas lekerített területet rengeteg biztonsági őrrel őriztetik, a múzeum nyitása pedig 2021 -ben esedékes, addig állni fog a kettős kordon a Ligetben. Ha valaki venné esetleg 3 év múlva a fáradságot, hogy megkeresse az átültetett fákat a rondónál, reménytelen vállalkozásban lesz része. Így vélhetően soha nem fogja megtudni Budapest lakossága, hogy hány fa élte túl a morbid műveletet, és hány halálozott el az átültetésnek nevezett akció következményeként.

fotók: LIgetvédők/Társalgó facebook, kettős mérce blog