Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Köszöntjük a Városliget weboldalán

Bulinegyed a zöldben, avagy hová vezet a zöldfelületek túlterhelése-2.rész

2015-től majd 40 éves konszenzust rúgott fel a Városliget zrt, amikor sosem látott mennyiségű és színvonalú rendezvénydömpinget szabadított a pihenőpark belsejére, kifejezetten a zöldfelületekre. A cél egyértelmű: bevételtermelés. Azt azonban nem tudni, kormányzati elvárás-e a parkból minél több pénzt kicsiholni, vagy az ingatlanhasznosítói logika lépett működésbe az állami tulajdonú cégnél.

Hiába kerestünk, nem találtunk olyan szakmai anyagot 2015 előttről, amelyben ne lett volna egyértelmű konszenzus arról, hogy a Városliget vészesen túlterhelt, fenntartása gyakorlatilag ilyen látogatószám mellett, a ráfordított költségektől függetlenül,  lehetetlen. A Főkert mindenkori vezetői, kertészeti szakemberek, a Corvinus Egyetem tájépítész tanszéke, az Építészkamara tájépítő tagozata, a főváros által megrendelt környezeti stratégiai vizsgálat, a Városliget zrt által megrendelt kerttörténeti tudományos dokumentáció, sőt a politika, oldaltól függetlenül, egyetértett abban, hogy a nagyrendezvényeket hosszabb távon ki kell tiltani a parkból, de addig is számukat erősen korlátozni szükséges.

Egyetlen szereplő volt a megszólalók között, aki szerint a Városliget alulhasznált - a közgazdász végzettségű Baán László. Baán az amszterdami Vondelparkot szokta példának hozni, a Városligetnél kisebb park évi tízmillió látogatót vonz. Azt azonban nem szokta az impozáns szám mellé elmondani, hogy a Vondelpark saját weboldala szerint épp ez a látogatószám tette szükségessé a park több mint 10 éven át húzódó teljeskörű rekonstrukcióját. Jellemző a hazai állapotokra, hogy a továbbiakban a döntéshozók figyelmen kívül hagyták a releváns szakmai szereplők állásfoglalásait, és zöld utat engedtek a park kizsigerelésének.

Lufi, bódé, tömeg-a Váci utca ehhez képest kihaltnak tűnik

 

1990 és 2015 között a Városliget közterületeinek hasznosításáról a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága döntött. A rendezvény szervezője beadott egy kérelmet, a bizottság pedig fix díjszabás alkalmazása mellett engedélyezte, vagy  - az esetek többségében - a zöldfelület védelmére hivatkozva elutasította a kérvényt. Vidámpark vagy a Kapcsolat koncert eleve csak a lebetonozott Felvonulási térre kaphatott engedélyt akkoriban, ugyanis a főváros a közterületek használatáról szóló, máig érvényben lévő rendelete megtiltotta a zöldterületek vonatkozásában engedély kiadását, ha az ott folyó tevékenység a növényzetben károkat okozott volna. A bizottsági anyagokat böngészve az jól látszik, hogy az évtizedes hagyományokkal bíró rendezvények - rendőrnap, majális, gyereknap - mindig megkapták az engedélyt, de a kérelmezők többségét a zöldfelület védelmére hívatkozva elutasították. 

 

Gasztrofesztivál-ez vajon illik a megújuló Városligethez?

 

A helyzet 2014-ben kezdett változni. Az ingatlanhasznosító cég vélhetően úgy értelmezte küldetését, termeljen csak minél több bevételt a park, majd annak egy részét visszaforgatják a fenntartásba. Ezért ahelyett, hogy korlátozták volna a rendezvények számát, idecsábították a 8. kerületből a Főzdefesztet, a Gesztenyéskertből pedig a Rosalia borfesztivált. A vidámparkosokat beengedték a zöldfelületekre, a Vajdahunyadvár környékét pedig bérbe adták egy vállalkozónak, aki egész évben ún. gasztrofesztiválokat szervezett a területen. Ezt egy 2015-ös rendeletmódosítás tette számukra lehetővé: a főváros ekkor a közterületek használatáról szóló rendeletben a Városligetet kivette a zöldterületekre vonatkozó korlátozások alól. 

 

 

Tömeg a Rosalia borfesztiválon, hol máshol? A napozóréten.

 

Két probléma is van azonban ezzel a koncepcióval: a természetet nem lehet megerőszakolni, a fű, még az ingatlanhasznosító kedvéért sem tud gyorsabban nőni, a taposási kár tönkreteszi a zöldfelületeket, nemcsak a gyepet, a fák felszínre kerülő gyökérzetét is. A másik probléma: a Corvinus Egyetem széles körben elvégzett felmérése szerint a Ligetet évente 2 millió látogató keresi fel, kifejezetten a park nyújtotta rekreációs lehetőségekért. Az ő igényeiket a 2015-ben életbe lépett parkhasznosítási mód semmibe veszi. Az eddigi parkhasználók a zaj, a zsúfoltság, a pihenés ellehetetlenülése miatt egyre inkább távol maradnak, helyettük olyanok jönnek a parkba, akik nem a Városligetért, hanem a rendezvényért érkeznek ide. Csakhogy, amíg Főzdefesztet, bor-és sörfesztivált, alkalmi vidámparkot sok helyre lehetne telepíteni a városban, ősfás pihenőparkot már nem könnyű a Városliget helyett találni Budapesten. Az sem vall túlzott szociális érzékenységre, hogy pont a legzsúfoltabb, a legkevesebb zöldfelülettel rendelkező kerületek lakóitól veszik el a Liget nyújtotta parkélményt. 

 

Itt volt valaha a napozórét

 

2015-től a Városliget zrt a ligeti közterületeket saját maga hasznosítja. Hogy milyen elvek mentén, arra a rendezvények számából, méretéből és színvonalából egyaránt le lehet vonni következtetéseket, a területhasználati díjak viszont -szemben a korábbi gyakorlattal - nem nyilvánosak. A már a Dózsa György útnál dübörgő, az egész Ligetet beterítő mulatós zene, a leggagyibb vurstlikat idéző külső kép és hangulat, a színvonaltalan etetés-itatás minden szegletben, a százas nagyságrendű füvön parkoló autó, a tonnányi szemét egyesek szerint a közpark tudatos lezüllesztésére utal, mások szerint szimpla nyerészkedés és hozzá nem értés. A Városligetet kezelő cég minden bizonnyal tevékenysége sikerességét igyekszik bizonyítani a feltornázott látogatószámmal, ugyanakkor a megnövelt látogatószámhoz szükséges szolgáltatásokról nem gondoskodik: a tilosban parkolást senki nem ellenőrzi, ahogy a Ligetet ellepő illegális árusokat sem, nincs több wc a területen, nem helyeznek ki  több hulladékgyűjtőt, a többszörösére emelkedő szemét napközbeni elszállításáról sem gondoskodnak.

 

Állandósuló életkép a ligeti szemetesek környékéről

 

Jellemző példa az újszerű hasznosításra a napozórét helyzete. Ezt a területet 1974-ben, a BNV kiköltözése után alakították ki a volt Pecsa és a Vajdahunyadvár között, az emberek szívesen terítették le a pokrócaikat, napoztak, tollasoztak, olvastak itt. 2014-ig tabunak számított a rendezvényszervezők számára, egyedül a gyereknap jelentett kivételt. 2015 óta minden tavasszal a  majálissal kezdődik a szezon, majd a  gyereknappal folytatódik, egy hétre rá a Rosalia borfesztivál, és a tavaszi idény záróakkordjaként pünkösdi vidámparkot is üdvözölhetünk a területen tonnás jétékgépekkel és kamionokkal. A napozórét ilyenformán alkalmatlan eredeti rendeltetésének betöltésére, a tarra gyalult gyepfelületen pihenni, napozni, piknikezni abban az idényben már nem lehet.

 

Napozók helyett

 

Mutatványos vállalkozó forrásaink elmondása szerint 2014-ig elképzelhetetlen volt, hogy a vidámparki játéküzemek a Liget belsejében engedélyt kapjanak. Ilyen jellegű vállalkozások a Felvonulási tér betonfelületén állhattak csak.  Az első meglepetés az volt, amikor egy vállalkozó 2014-ben hintákat állíthatott fel a Városliget legcsendesebb részén, a Fuit sír környékén, majd rá egy évre gyakorlatilag a Liget teljes területét birtokba vehették, még a Széchenyi fürdő körül is kipakolhattak a hintások, céllövöldések.

 

Kamionok pónikkal a napozóréten

 

Ahogy a vidámparkosok, a változatos színvonalú gasztronómiai vállalkozások is aranykorukat élik a Ligetben az elmúlt években. A Vajdahunyadvár műemléki épületegyüttese körül állandósult az égett olajszagot árasztó lepukkant bodegák, sátrak, pultok és food-truck járművek szedett-vedett látványa. 

A jövő sem kecsegtet sok jóval a Ligetben. Bár az ingatlankezelő 5 éve birtokon belül van, 4 éve önállóan, saját koncepciója , és saját díjszabása szerint hasznosítja a Városligetet, a profiltisztításnak nyoma sincs. A helyzet 2015-höz képest tovább romlott. A VÉSZ-ben ugyan van egy passzus, mely kiköti, hogy két rendezvény között elegendő időt kell biztosítani a zöldfelület regenerációjára, ezt azonban természetesen senki nem ellenőrzi. Arról pedig, hogy a Városliget egyes részeit ne lehessen bulinegyedként hasznosítani, az maradjon meg a passzív rekreáció helyszínének, nem is rendelkezik a szabályzat. A parktervező tájépítész cég, a Garten Studió ugyan kijelöl a tervében rendezvényterületeket illetve rekreációs területeket, de a Városliget zrt-t semmi nem köti, hogy ezeket az ajánlásokat alkalmazza is a gyakorlatban.  Így marad a zöldfelület pusztulása, a nyugalmat kereső lakosság kiszorítása a Ligetből.  A Főváros, a terület tulajdonosa pedig hallgat és félrenéz.

Városliget intézményei