Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Angol Park

„Nagy területű, jó levegőjű, virágos-fás szórakozó-kert, amelyért a külföldiek általában igen lelkesednek, mert ilyen fajtájú mulató parkjuk vagy egyáltalán nincs, vagy jóval szerényebb örömöket kínál. A berlini Lunaparkhoz hasonlítható még leginkább, bár sok tekintetben ezt is felülmúlja s évről-évre meglepi a közönséget valami új tréfával, új attrakcióval. Nagyon sivár és savanyú lélek legyen már az, akit az itt egymást kergető naiv élmények nem tudnak felhangolni - hullámvasúttól a vízi-siklóig, boszorkányos autópályától a százféle mutatványosbódé trükkjéig, kedves és üdítő kis bolondságáig. Magyaros csárda, kiskocsma, jóközönségű étterem, terrassz, bajormintájú sörözőhodály, (Alpesi Falu) vacsoraalatti varieté-programmal, cigányzene, katonazene, jazz, bár, tánclokál - minden van ebben a varázskertben, amelyben olyan olcsón, vagy olyan drágán lehet szórakozni, ahogy csak tetszik. Legnépesebb este kilenc és éjfél között (éjjel 2-ig nyitva), de délután is érdemes elsétálgatni benne, mert mindig szórakoztató s az egész miliő friss és derűs.”(Megyery Ella: Budapesti notesz, 1937)

A Bajorországból Pestre települt Meinhard família a hajdani Ős-Budavár telkén építette fel szórakoztató komplexumát 1912-ben. Meinhardék akkor már sikeres vállalkozók voltak. Miután 1908-ban a mai Széchenyi Fürdő mögött üzembe állították a népszerű sárkányvasutat, terjeszkedni kezdtek a Ligetben. Egymás után nyitották meg színvonalas, fejlett technikával felszerelt szórakoztató látványosságaikat: a siklót, az amerikai magasvasutat, az elvarázsolt kastélyt. Meinhardék a vállalkozást főleg a középosztály szórakozási igényeihez szabták, így az Angol Parkban több kiváló étterem, varietészínpad, söröző (Alpesi Falu), lokál is működött. A Parkban  lehetett először görkorcsolyázni, a kelet hangulatát varázsolta az emberek elé az egyiptomi falu, és működött itt ródlipálya is.  Az első világháború alatt látogatottsága fokozatosan visszaesett, később a gazdasági válság hatására tömegek hagyták el a Városligetet, ami mind a Vurstli, mind az Angol Park számára jelentős bevételkiesést okozott. A 20-as évek közepétől ráadásul rendszeresen napirendre került a két intézmény Népligetbe költöztetése, hol az Állatkert növekvő helyigénye, hol egy gyógyszálló tervezett építése miatt. A tulajdonosok az előremenekülés útját választották, a gazdasági nehézségek ellenére folyamatosan fejlesztették a szórakoztató kombinátot. 1938 –ban rövid ideig még volt egy felívelő szakasza a mulatónak, ekkor ünnepelte ugyanis a Vurstli fennállásának 100. évfordulóját. A centenáriumra az Angol Parkba is sokan látogattak ki, a július 13-i nagy, több képből álló karneváli revünek többek között a barlangvasút, a dodgem és a ringlispil is része volt. A csőd felé sodródástól azonban ez az epizód már nem tudta megmenteni a szórakozóhelyet.

A II. világháború alatt több látványosság megsérült, ennek ellenére 1945. május közepétől újra fogadott látogatókat, immár szovjet irányítás alatt. A végső kegyelemdöfést az 1950-s államosítás adta meg a Parknak, amikor előbb összevonták a Vurstlival, majd átalakulva Vidámpark néven működött tovább.

 

Városliget intézményei