Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Cikkek

Bérlők lesznek a múzeumok az új ligeti épületekben

Fontos írás jelent meg a 24.hu hírportálon a Karmelita kolostorból kiköltöztetett Nemzeti Táncszínház kálváriájáról. Az intézmény lehetetlen helyzete előrevetíti a Ligetbe költöző intézmények jövőbeni sorsát is.

Ha bérlő vagy, fizetned kell

Nagy csinnadrattával harangozta be a sajtó idén februárban, hogy 5 mrd-os beruházásban elkészült a Nemzeti Táncszínház új otthona a Millenáris Parkban. Az azonban csak most derült ki, hogy a Millenáris kht kezelésében lévő épületbe a színház bérlőként költözhetett be, tehát bérleti díjat kell fizetnie. Az egyébként állami tulajdonban lévő kezelő cég olyan brutális bérleti díjat kér a színháztól, ami a kulturális tárcától kapott éves támogatási összeg teljes egészét felemészti. A Millenáris kht ügyvezető igazgatója meg is erősítette a hírportál értesülését, szerinte, mivel a táncszínház bérlőként használhatja az ingatlant, a bérleti díjtól nem tudnak eltekinteni, erre jogi lehetőség sincs.

A 24.hu cikke a Nemzeti Táncszínházról

Pontosan ez várható a ligeti intézményeknél is

Gyorgyevics Benedek már egy korábbi rádióinterjúban elárulta, hogy a Ligetben felhúzott új épületek a Városliget zrt kezelésébe kerülnek majd, az új ingatlanokban pedig a költségvetési intézmények - pl. a Néprajzi Múzeum - csupán bérlők lesznek, így tehát bérleti díjat kell fizetniük. Az, hogy a Városliget zrt mennyi bérleti díjat kér majd a költségvetési forrásból gazdálkodó intézményektől, egyelőre nem tudható, de a Nemzeti Táncszínház példája semmi jóval nem kecsegtet a jövőre nézve.

 

Kulturális beruházás? Tévedés. Nem múzeumokat, hanem hasznosítható ingatlanokat építenek

A beruházó, a Városliget zrt a Ligetben az ellenkező híresztelésekkel szemben nem kulturális intézmények, pl. múzeumok építésére kapott felhatalmazást a kormányzattól, hanem hasznosítható ingatlanok építésére. Ezek az ingatlanok sok különböző funkcióval bírnak majd, általában reprezentatív, különféle rendezvényekre jól értékesíthető termekkel, és bérbeadható vendéglátós, valamint kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségekkel rendelkeznek. A múzeumok, mint intézmények ezekben az ingatlanokban helyiségeket bérelnek majd, tehát az épület nem az övék, és azzal nem rendelkeznek szabadon, hiszen azokat 99 évig a Városliget zrt kezeli, és természetesen hasznosítja majd, csakúgy mint a parkot. Mindannyian tévedünk tehát, amikor azt mondjuk, a Liget szélén épül az új Néprajzi Múzeum. A mondat helyesen úgy szól: a Liget szélén épülő multifunkcionális, bérbadás útján hasznosítandó épületben kerül elhelyezésre a Néprajzi Múzeum.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az ingatlanhasznosító saját büdzséjéből fizeti az épületek fűtésszámláját, a vízdíjat, a világítást, takaríttatja az ingatlanokat, gondoskodik az őrzésről, javíttatja a liftet, lemosatja az ablakokat, és elvégzi mindazt a feladatot, amit egy ingatlan kezelőjének kell. Az épületekben különféle tevékenységet végző vállalkozásoktól (büfé, étterem, ajándékbolt üzemeltetői...), illetve a beköltöző költségvetési intézményektől bérleti díjat szed. Ezen felül az ingatlanban található termeket bérbeadja konferenciákra, esküvőkre, sajtótájékoztatókra, céges rendezvényekre, szépségversenyre, karácsonyi vásárra vagy bármire, amire akarja. Az így befolyt pénzt fordítja majd vissza az ingatlanok és a park fenntartására. Az intézmények - tehát a múzeumok - kutatásra, tudományos munkára, kiállításrendezésre, műtárgy megóvásra, állománygyarapításra.. továbbra is a fenntartó minisztériumtól kapnak majd több-kevesebb költségvetési forrást, a Városliget zrt-nek viszont bérleti díjat kötelesek fizetni.

Ha a Városliget zrt is a fent vázolt gyakorlatot követi, és magas bérleti díjat szed a költségvetési forrásból gazdáslkodó intézményektől, az a múzeumok ellehetetlenüléséhez vezethet. Ahelyett, hogy a költségvetésből kapott pénzt tudományos kutatásra, a gyűjtemény feldolgozására, állománygyarapításra vagy digitalizálásra tudnák fordítani, kénytelenek lesznek a támogatás tetemes részét egy ingatlanhasznosító cég bankszámlájára befizetni.

Hogy milyen lesz a múzeumok és az ingatlanhasznosító kényszerű társbérlete, azt jó eséllyel lehet prognosztizálni, hiszen vannak hasonló példák. Mióta a budai várat egy nonprofit kft kezelésébe adták, többször előfordult, hogy az Országos Széchényi Könyvtár egy-egy napon nem tudott kinyitni, mert az oroszlános udvart pl. születésnapi partyra bérelték ki.

A nem túl fényes jövő

A költségvetési intézményeken - legyenek azok múzeumok, színházak vagy könyvtárak - évek óta nő a nyomás, hogy fenntartásukhoz minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá. Egy pontig ez lehet egyébként ésszerű elvárás, sok esetben azonban a döntéshozók nem veszik figyelembe, hogy a bevételek hajszolása a minőség, a tudományos háttérmunka, a látogatói élmény rovásáre mehet. Egyre gyakoribb, hogy múzeumok - ebben a Szépművészeti jár az élen egyébként - olyan rendezvényekre adják bérbe a közpénzből felújított exkluzív tereket, amelyeknek nem biztos, hogy a kultúra és tudomány intézményeiben lenne a helyük. Ha a Városligetbe kerülő múzeumok is kénytelenek lesznek a magas bérleti díjat kigazdálkodni, nem marad más választásuk, mint kiállítások helyett divatbemutatókat és Story gálát rendezni.