Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Cikkek

Keresztbe-kasul felszántják a Ligetet

Több fővárosi rendelet és magasabb szintű jogszabály is szabályozza a fás szárú növények védelmét közműfektetések környezetében. A beállt növényzetű Városligetben a közművesítést azonban lehetetlen szabályosan, vagy a fák károsítása nélkül kivitelezni. Itt az újabb bizonyíték,  miért rettenetesen rossz ötlet egy 200 éves közparkba építkezni.

Nemcsak a leendő új épületekhez tartozó, hatalmas lekerített építési helyek, de egyre több gödör, árok, kitermelt földkupac is szabdalja a közpark területét a Városligetben.  A közbeszerzési értesítő hét eleji száma szerint távközlési és gyengeáramú hálózatok fejlesztésére a Ligetben 800 milliót költ az ingatlanfejlesztő, a vezetékek pedig 12 km-en tekeregnek majd a park növényállománya alatt. A hálózat fejlesztését a parkba kerülő új épületeken kívül az egész Ligetet behálózó kamerarendszerek, automata öntözőrendszerek, kártyás fizető- és beléptetőrendszerek, a teljes wifi lefedettség, a központilag vezérelt informatikai eszközök, a látogatótájékoztatást szolgáló kijelzők-totemoszlopok, valamint a rendezvényterületek energiaigénye teszi szükségessé.

Rain-click esőérzékelő automata öntözőrendszerhez. Tele lesz vele a Liget, áramot kell vezetni hozzá

 

Ezen kívül új közvilágítási rendszert, víz-és csatornahálózatot, távfűtő-és hűtőhálózatot, valamint elektromos áramvezetékeket is kiépítenek szerte a Városligetben. Több helyen a talajszint alá kerülnek még csapadékvíztárolók, és a talaj hőjét hasznosító szondamezők is. Ezek kiépítése pedig földmunkával és a növényzet bolygatásával jár.

A 346/2008 számú Kormányrendelet szerint tilos közművet úgy fektetni, hogy az a fák károsításával járjon. Hiába írja elő azonban a  megrendelő Városliget zrt, hogy a vezetékeket a fáktól lehetőleg 2,5 méterre kell fektetni, a Liget sűrű telepítésű részein ez, mint a képeinken is látszik, biztosan nem oldható meg.

 

Közvetlenül a fák törzse mellett haladó közműárok a Városligetben, idén áprilisban

 

Csakhogy a növényzet ilyen jellegű bolygatása több veszélyt is hordoz magában. A 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet szerint 5 cm-nél vastagabb támasztógyökeret tilos átvágni, mellékelt képünkön látszik, hogy a kivitelezők ezt nem mindig tartják be a Városligetben. Pedig, ha a fa felszínhez közel futó támasztógyökereit átvágják, a növény instabillá válik, végső soron pedig váratlanul kidőlhet, ezzel súlyos kárt vagy balesetet is okozhat. Ha a fák hajszálgyökereit metszik el, a növény tápanyag és vízfelvételi képessége erősen korlátozott lesz, legyengül, betegségek támadják meg, vagy egyszerűen kiszárad.

Támasztógyökereitől féloldalasan megfosztott fa - fokozott kidőlési és balesetveszély, azon kívül jogszabályellenes...

 

...és egy ugyanígy megbolygatott fa, amely 2017-ben minden előzmény nélkül az Andrássy útra dőlt.

 

Ugyanebben a fővárosi rendeletben szabályozzák a munkaárok és a fa távolságát, ez nem lehet kisebb 1 méternél, a Ligetben azonban gyakorta ezt sem veszik figyelembe.

A munkaárok szélétől néhány cm-re álló koros platánok a nagyjátszótér kivitelezésénél idén áprilisban.

 

Kiszáradt és megdőlt koros juhar a sportpályáknál. A támfal építése miatt kellett csonkolni a gyökerét

 

A Városliget sűrű telepítésű részein tehát a növényzet károsítása nélkül nem végezhetők el azok a munkálatok, amelyek az új épületekhez és létesítményekhez kapcsolódnak. A Városliget átalakításakor ezt azonban nem vették figyelembe. Ahogy nem veszik figyelembe a Magyar Madártani Egyesület figyelmeztetését sem, miszerint a költési időszakban végzett fakivágás, átültetés és cserjeirtás a fészkelő madarak, illetve a növényzet környezetében élő gerinces emlősök pusztulásával jár, azonkívül a természet-és állatvédelmi törvényekbe ütközik . Most, május közepén is zajlik a fák körbeárkolása, illetve a munkagéppel végzett cserjeirtás. a hatóságok teljes passzivitása mellett.

 

Cserjeírtás idén májusban a Városligetben, a munkások szerint itt terepszint alatti víztározó készül

 

A növényzetben okozott közvetlen kár mellett hosszútávú hatásokkal is kell számolni. A közművezetékeken lecsapodó pára ideális a növénynek, ezért a gyökérzet a vezeték felé nő. Esetleges meghibásodáskor, a vezeték feltárásakor újra megsértik a még életben lévő fák felszívó gyökereit. A régi, használaton kívüli vezetékek kiemelése is nehezen kivitelezhető, ha a talajban maradnak, akkor viszont a korrodálódásuk miatt szennyezik a talajt.

Még ijesztőbb a talajszondák hatása az ökoszisztémára. A szondák ugyanis hőt vonnak el a talajból, így ott az élő mikroorganizmusok nagy része kipusztul. Ökológusok már 2016 őszén figyelmeztettek: a szondamező holdbéli tájjá változtathatja a környezetet. Senki nem hallgatott rájuk.

fotók: Boldizsár Ágnes, Kovács Lajos, Majkó Zsuzsanna, Városliget barátai