Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Cikkek

Készül a holdbéli táj-szondamezőt telepítenek a nagyrét alá

Sok  üzenetet kaptunk az elmúlt két napban, amelyekben azt kérdezték az olvasóink, hogy mi épül a nagyréten. Talajszondákat telepítenek, szám szerint 120 darabot. A föld mélyének hőjét hasznosító rendszer megújuló energiaforrás ugyan, de egy közparkban csak elsőre tűnik jó ötletnek. 

Valaha, a Liget projekt indulásakor még arról volt szó, hogy az új épületeket a Széchenyi Fürdő melegvizével fűtik majd. Ez később lekerült a napirendről, és helyét a távhőszolgáltatás vette át. A FŐTÁV - amely egyébként fővárosi tulajdonú cég - fel is túrta hosszában-széltében a Városligetet, majd amikor a főváros úgy döntött, hogy saját a cégét még egy kis plusz bevételhez juttatja, feltúrták az egészet mégegyszer, most már a hűtéscsövek lefektetése miatt. Ezek a Műjégpálya gépházától vinnék a hideget az új épületekhez, többek között a soha meg nem épülő Innováció házához már le is fektették a csöveket. 

E hét elején elkezdték elkeríteni a nagy rét egy részét. Ide a talaj hőjét hasznosító szondarendszert építenek. 120 db talajszondát fúrnak le 100 méter mélyen, majd vezetékeken viszik a hőt a Magyar Zene Háza épületéhez. Ez a szondarendszer látta volna el az eredeti tervek szerint az új Nemzeti Galéria épületét is, az azonban a főváros döntése értelmében nem épülhet meg a Városligetben.

Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy miért van szükség a távfűtés mellett még egy plusz fűtési rendszerre, ami a park zöldfelületeinek súlyos bolygatásával jár. Erre a választ egy 2006-os miniszteri rendelet adja meg, mely szerint a 2021 után használatba vett új épületek energiaigényének 25%-át már megújuló forrásból kell fedezni. Így tehát az a lehetetlen helyzet állt elő, hogy a főváros 200 éves, beállt növényzetű közparkját egyszer szét kell dúlni a víz- és csatornavezetékek, gyengeáramú-és hírközlési kábelek miatt, majd a távfűtési rendszer miatt, de ha ez nem lenne elég, a megújuló energiaigény miatt is.

A talajszonda egy közparkban egyáltalán nem tekinthető környezetbarát megoldásnak. A talaj hőjét hasznosító rendszer értelemszerűen a talajból von el hőt, ezért ott hőveszteséget, tartós lehűlést okoz, ami végső soron a talajban élő mikroorganizmusok, egyéb állatok, és természetesen a növényzet gyökerének pusztulásához vezet. Úgy tudjuk, erre szakértők is felhívták a figyelmet, de az érveiket nem vették figyelembe. 

További talajszonda telepítés várható még a rondó alatt, illetve tervben volt a Városligeti Színház kiszolgálására is egy mező a Dózsa György út mentén. A 100 méter mélyre fúrt szondák egyébként a talajvízre, és a Széchenyi Fürdő hidegvizes kútjaira is hatással lehetnek.

 

MZS