Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Fővárosi Nagycirkusz

A mai Fővárosi Nagycirkusz története elválaszthatatlanul kapcsolódik a Wulff Cirkusz, a Beketow Cirkusz és a Fényes Cirkusz történetéhez.
Az 1880-as években érlelődött meg a gondolat, hogy az Állatkertben az időnkénti cirkuszi játékok mellett állandó cirkusz épüljön. Hosszas tárgyalások után Wulff Ede, elzászi vállalkozó szerződést kötött a fővárossal a cirkusz épületének felépítésére. A 2290 fő befogadására alkalmas épület 1889. június 27-én tartotta első előadását. Wulff a brüsszeli világkiállításon már sikerrel bemutatott szétszedhető, hullámbádog lemez borítású építménye vizi cirkusz bemutatására is alkalmas volt, világítását légszesszel oldották meg. Mivel a cirkusz az Állatkert területén volt, csak állatkerti belépővel volt megközelíthető. A megnyitást követő években  nagyon jól ment, később azonban népszerűsége lassan csökkent, ezért az érdeklődés fokozása érdekében Wulff 1892-ben  birkózó versenyeket rendezett. Később a bérleti jogot eladta egy konzorciumnak, bár cirkuszt továbbra is ő üzemeltette. A közönség érdeklődését kitalált pletykákkal igyekezett fenntartani: pl., hogy a bohóc megszöktette az igazgató műlovar leányát. Később aztán a szerelmesek „visszatértek” és együtt léptek fel a műsorban. A „megpuhított” közönség tódult a cirkuszba. Wulf műsoraiban rendszerint ló-idomítások, akrobaták, bohócok, vadállatok szerepeltek. Nem riadt vissza a közönség félrevezetésétől sem: kiderült, hogy a híres láncrepesztő erőművész preparált láncot használt. A kezdeti sikereket kudarcos évek követték, 1895-ben Wulff kénytelen volt az épületet eladni az Állatkertnek. Ettől kezdve Városi Cirkusz volt az épület neve. Wulff később még több alkalommal is bérelte a cirkuszt. 1901-ben süllyeszthető manézs építésére kért és kapott engedélyt. 1904-ben a cirkusz tulajdonjoga visszakerült a fővároshoz, akik a hasznosításra pályázatot írtak ki, melynek eredményeként 1904-ben megkezdte működését a Beketow Cirkusz.


Névadója Matvej Ivanovics Beketow (1867-1928) clown, műlovar, cirkuszigazgató. 1904. április 30-án látványos műsorral nyitotta meg a saját költségén felújított cirkuszát, melyet aztán haláláig igazgatott. Az első szerződés lejártát követően 1908-ban újabb szerződést kötött a fővárossal, ennek értelmében egyebek között ismét felújította az épületet és saját költségén 100.000 forintért az Angol Park irányába 80 m-rel „arrébb tolta”. A megújult intézmény nyitóelőadása látványos, színes esemény volt: 15 idomított jegesmedve, lovak, zebrák, kutyák és elefánt, lovas zsokészám, légtornász, halálugrás, bohócok és 40 tagú balettkar emelte a program színvonalát. A cirkusz híre eljutott Bécsbe is, egészen a császári udvarig: Ferenc József kétszer is ellátogatott Beketowhoz. Az igazgató az évek során 250 ezer koronát költött a  felújításra: gáz helyett bevezette a villanyvilágítást, új büfét, öltözőt, raktárt épített, a porondon pedig egy 3m mély befedhető betonmedencét alakított ki. Előadásainak példátlan sikersorozat az első világháborúig tartott, ekkor a több mint 100 lóból álló cirkuszi ménese közel háromnegyedét „besorozták”. 1919 tavaszán a proletárdiktatúra államosította, de továbbra is Beketow vezetésével működött. A 20-as éveket követő időszak már korántsem volt olyan sikeres, mint a háború előtti. A rossz gazdasági viszonyok, az egyre csökkenő fizetőképes kereslet teljesen tönkretette a Beketow Cirkuszt, felemésztette a tulajdonos pénzügyi tartalékait, végül csődbe ment. Bécsi előadásainak bukása miatt 1928-ban bécsből hazafelé tartva a hajón Beketow Mátyás öngyilkos lett. Halála után fia vezette a cirkuszt, de a család végképp fizetésképtelenné vált, így a bérleti jogot 1934-ben visszaadták a fővárosnak. 1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérletére, amit Fényes György nyert el.
Ekkoriban a Főváros olyan gyászos anyagi helyzetben volt, hogy a bérbevétel feltételeit Fényes diktálhatta, így elérte, hogy a főváros finanszírozta az épület felújítását. Annak ellenére, hogy minden előadás teltház mellett zajlott, Fényes tudta, hogy a közönség egyre újabb és látványosabb produkciókra vágyik, ezért beutazta Európát, hogy addig ismeretlen attrakciókat szerződtessen. 1937-es műsora már a szó igazi értelmében vett cirkuszi produkció volt vadállatokkal, lovakkal, artistákkal és akrobatákkal, majd később medvékkel.  Közben felújította a porondot, a büfét és új feliratot is csináltatott: „Fényes, Fővárosi Nagycirkusz”. 1943-ban volt az utolsó szezon, és mivel a Városligetben nem volt óvóhely, a bombatámadások miatt 1944-re már nem kapott játékengedélyt.

 A német csapatok egy ideig istállónak használták az épületet, Budapest ostroma idején beomlott a tető, berendezési tárgyait tüzelőként a környék lakossága hordta el. Az háború után az épületet sebtében rendbe hozták és 1945 júliusában megtartották az első előadást. A program főleg varieté elemeket tartalmazott és ez az irányzat nem változott 1946-ig. Egy vezetőváltást követően visszatértek a hagyományos artista produkciók, a revü és a kabaré vasárnap délelőttre szorult vissza. Népszerűek voltak a filmsztárokat felvonultató matinék is. A Cirkuszt 1949 szeptemberében államosították, az új intézmény 1950. május 1-én „Köszöntünk Budapest” címmel látványos, főleg revü elemeket felvonultató műsorral mutatkozott be. A „revüirány” a későbbiekben sem változott, sőt 1958-ban még „Vizirevüt” is bemutattak. Természetesen a politika a cirkusz világára is rátelepedett: az 50-es évek elején „kulákverő” és „Titó ellenes” bohóctréfák is színre kerültek.

1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954, ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté Kht őse, melynek része lett a Fővárosi Nagycirkusz is. Ezután a 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966. március 15-én a Népszava arról tudósított, hogy megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Az új cirkusz felépültéig a Dózsa György út és Damjanich utca kereszteződésében felépült egy hatalmas sátorcirkusz.
Néhány év „sátorozás” után 1971. január 14-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás kere-tében nyitotta meg kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz.

Városliget intézményei