Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Utak, sétányok névadói

Asztana a Kazah Köztársaság fővárosa 1998 óta. 538 000 lakosával az ország második legnépesebb városa Almatı – a régi főváros – után.
A Városligeti körútnak az Olof Palme sétánytól a Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarkáig tartó szakaszát 2013 óta Asztana útnak hívják.

Churchill, Sir Winston Leonard Spencer (1874-1965) brit politikus. Katonaként kezdte pályafutását, majd mint a Konzervatív Párt képviselője politikai pályára tért. 1911-től tengerészeti miniszter, majd rövid frontszolgálat után több alkalommal is miniszteri posztokat tölt be. Már Hitler hatalomra jutásakor a Németország elleni erőteljes fellépés híve. 1939-ben az admiralitás első lordjanként tér vissza a politikai életbe, 1940-től miniszterelnökké nevezi ki az uralkodó. A II. világháború alatt Nagy-Britannia karizmatikus vezetőjeként kiemelkedő szerepet játszott a Hitler ellenes koalíció létrejöttében és vitathatatlan érdemei vannak a háború győztes befejezésében. 1946-ban pártja választási vereségi miatt kikerült a politika főáramából. Második miniszterelnöksége idején (1951-55) a hidegháború elkötelezett híveként mindent megtett az NSZK felfegyverzése érdekében. 1953-ban az uralkodó lovagi rangra emelte, és még ebben az évben megkapta az irodalmi Nobel-díjat a II. világháborúról szóló könyvéért.
Az Olof Palme és a George Washington sétány közötti útszakasz 2003 óta viseli nevét.

Dvorak, Antonin (1841-1904) cseh zeneszerző. Fiatal korában hentesnek tanult, de zenei érdeklődése egyre inkább előtérbe került, orgona- és zongoraórákat vett, de kiválóan játszott orgonán, hegedűn és brácsán is. Zenészi karrierjét viszonylag rövid idő után feladta, tanítással és zeneszerzéssel foglalkozott. Fáradhatatlanul komponált, sikert sikerre halmozott, zenéjét elismeréssel fogadták Európában, sőt Amerikában is. 1890-ben kinevezték a prágai konzervatórium kompozíciótanárává, majd egy évvel később elfogadta a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói állását. Ez az időszak ihlette az Újvilág szimfóniát. Prágába való visszatérése után, 1901-ben kinevezték a prágai konzervatórium igazgatójának.
A Dózsa György út és az Olof Palme sétány között húzódó útszakaszt 1954 óta hívják Dvorak sétánynak.

Gundel Károly (1883-1956) vendéglős, szakíró. 1910-ben vette át a híres városligeti vendéglőt, a Wampeticset, melyet rövid időn belül világhírű étteremmé alakított. Közben a Royal és a Gellért szálló bérlője és éttermi vezetője is volt. Az ő találmánya a Gundel palacsinta.
A Dózsa György út és az Állatkerti körút közötti útszakasz 2011 óta viseli nevét.

Kós Károly (1883-1977) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. 1907-ben szerzett építész  diplomát. Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott, majd a Székelyföld építészetét tanulmányozta. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi építészet, az erdélyi népművészet és történelmi építészeti emlékek motívumait igyekezett felhasználni. Kiemelkedő szerepe volt az Állatkert épületeinek megújításában. 1910-ben földet vásárolt a kalotaszegi (Alszeg) Sztánán, felépíti nyaralóját (későbbi lakóházát). 1924-ben megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát, az Erdélyi Szépmíves Céhet, amelynek megszűnéséig, 1944-ig tagja volt. 1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított. 1945-től a Mezőgazdasági Főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt.
A Vázsonyi Vilmos sétánytól a Hermina útig (a volt Külső Andrássy út) tartó útszakaszt 1984 óta hívják Kós Károly sétánynak.

Liezen-Mayer Sándor (1839-1898) festő, főleg történelmi témájú festményei tették híressé.  Tanulmányait Bécsben és Münchenben folytatta. 1857-ben volt az első kiállítása Pesten, majd először Stuttgartban tanított, később a Müncheni Képzőművészeti Akadémián a történelmi festészet tanára lett. Számos festménye található a Magyar Nemzeti Galériában (Mária és Erzsébet királynék, Nagy Lajos sírjánál; Árpádházi Szent Erzsébet, stb). 5 évig volt a düsseldorfi képzőművészeti akadémia igazgatója.
Goethe Faustjához készített 50 lapos sorozatával illusztrátorként is maradandót alkotott.
A Zichy Mihály út és a Városliget körút közötti sétány 1934 óta viseli nevét.

Paál László (1846-1879) festő, kizárólag tájképeket festett. Bejárta egész Európát, festett Münchenben, Hollandiában, Londonban. 1873-ban Párizsba költözött és ideje java részét a barbizoni erdők és tájak megörökítésével töltötte. 1877-ben bekövetkezett fejsérülése miatt többször kezelték szanatóriumban, végül a charenton-i elmegyógyintézetben 1879-ben hunyt el. Jóllehet a párizsi Salonban már 1876 óta kiállították festményeit, neve és művészete csak az 1902-ben a Nemzeti Szalonban megrendezett életmű-kiállításával lett ismert a magyarországi nagyközönség előtt. Ezt követően egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és számos kiállításon mutatták be műveit.
A Zichy Mihály úttól a Városliget körútig tartó útszakasz 1931 óta viseli nevét.  

Palme, Sven Olof Joachim (1927-1986) svéd politikus. Egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban kezdte , majd visszatért Svédországba, ahol jogi diplomát szerzett. 1958-ban szociáldemokrata képviselőként bekerült a svéd felsőházba. Helyettes államtitkár, majd kultuszminiszter lett, 1969-től pedig miniszterelnök. Miniszterelnökként jelentős szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe, valamint új alkotmányt fogadtatott el. Négy év ellenzéki politizálás után 1982-ben a szociáldemokraták élén újra kormányra került és folytatta szociáldemokrata irányultságú reformjait. 1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett.
A volt Stefánia út Ajtósi Dürer sortól a Hősök teréig tartó szakasza 1987 óta viseli nevét.

Tolsztoj, Lev Nyikolajevics (1828-1910) orosz író, az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, a realista orosz próza mestere, Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt. A Zichy Mihály út és a Városligeti körút közötti sétány 2012 óta viseli nevét.
Vázsonyi Vilmos (1868-1926) jogász, politikus, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, Budapest székesfőváros díszpolgára. 1904-ben a nagy vasutassztrájk idején ő vezette a sztrájkolók és a kormány közötti tárgyalásokat, majd ő volt a perbe fogott vasutasok ügyvédje. A Tanácsköztársaság idején emigrált, hazatérte után a Nemzeti Demokrata Párt színeiben országgyűlési képviselő lett. A frankhamisítási ügyet vizsgáló parlamenti bizottság tagjaként ő fogalmazta meg az ellenzék elitélő véleményét.
A Kós Károly sétánytól az Állatkerti körútig húzódó sétány 1993-tól viseli nevét.

Washington, George (1732 -1799.) [1] az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) főparancsnoka és győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot. Tevékenységei miatt az Amerikai Egyesült Államokban a „Nemzet Atyjának” hívják. Az ország fővárosa, Washington, róla kapta a nevét.
Paál László úttól az Olof Palme sétányig tartó útszakasz 1932 óta viseli nevét.

Zichy Mihály (1827-1906) festő, grafikus. Jogi tanulmányai mellett végezte el festőiskolát, majd Bécsben és Itáliában tanult. 1847-ben lépett az orosz cári család szolgálatába, mint Katalin nagyhercegnő rajztanára és kisebb nagyobb megszakításokkal haláláig Szentpéterváron élt. 1852-től négy egymást követő cár udvari festője volt, több ezer rajzban örökítve meg az udvar életét. Közben elkészítette az Anyegin és a Bahcsiszeráji szökőkút illusztrációját is. 1874-80 között Párizsban élt, ekkoriban fordult érdeklődése a történelmi témák felé. Miután visszatért Oroszországba 1885-ben elkészítette Madách: Az ember tragédiája, majd Arany János balladáinak és Petőfi: János vitéz c. elbeszélő költeményének illusztrációját.
Az Olof Palme sétánytól a Városligeti körútig terjedő útszakasz 1930-tól viseli nevét.

Városliget intézményei